Az Egyesült Államok precíziós csapásokat hajtott végre az Iszlám Forradalmi Gárda egyik rakétakilövő helye ellen a Qeshm-szigeten
Az Egyesült Államok 2026. november 17-én precíziós csapásokat hajtott végre vadászgépekkel az Iszlám Forradalmi Gárda rakétakilövő helye ellen Qeshm-szigeten. A katonai akció a Hormuzi-szorosban történt, miután iráni dróntámadás érte az Egyesült Államok által működtetett radarrendszert a bahreini Sheikh Isa légibázison. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága a csapásokat önvédelmi cselekménynek minősítette az Egyesült Államok személyzete és eszközei elleni agresszióra válaszul.
A katonai csapások részletei
A radarrendszer elleni dróntámadás Bahreinben 17. november 2026-én történt. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága arról számolt be, hogy a bahreini radarrendszert célzó drónokat elfogták, és nem okoztak kárt az Egyesült Államok felszerelésében vagy személyzetében. A dróntámadást követően az amerikai hadsereg Qeshm-szigeten öt-hat robbanást hallott kedden este a szigeten, a Punching jelentései szerint.
Ahmad Nafisi, Hormozgan politikai és biztonsági ügyekért felelős kormányzóhelyettese kijelentette, hogy az Egyesült Államok Qeshm-szigetre mért csapásai nem okoztak kárt a lakó-, kereskedelmi vagy infrastrukturális létesítményekben. Az iráni fegyveres erők azonban arról számoltak be, hogy kedden három olajszállító tartályhajó tengeri aknákra csapott le.
Regionális konfliktus és olajexport
A közel-keleti háború, amely 2026 február végén kezdődött, az Egyesült Államok katonai blokádjához vezetett az iráni kikötőkben, hogy elvágja az olajexportot. A feszültségek ellenére az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága arról számolt be, hogy a hadsereg 2026 nyara óta 1,5 milliárd hordó olajat exportált az Öböl-menti országoknak a Hormuzi-szoroson keresztül. A Hormuzi-szoros továbbra is kulcsfontosságú útvonal a globális olaj- és gázszállítások számára.
Folynak a diplomáciai erőfeszítések a konfliktus enyhítésére. A katari külügyminisztérium 2026. november 17-én találkozót jelentett be iráni tisztviselőkkel a közvetítési erőfeszítések előmozdítása érdekében. Eközben az orosz külügyminisztérium bírálta a konfliktus eszkalációját, és a regionális szuverenitás megsértésének nevezte a csapásokat.
Nemzetközi politikai reakciók
Az ellenségeskedés fokozódása éles reakciókat váltott ki a nemzetközi vezetőkből. Donald Trump elnök kijelentette, hogy Irán nagyon komolyan veszi a "piszkos bomba" fenyegetését, és "őrültnek" nevezte a nemzetet. Válaszul ezekre az állításokra, Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter elutasította azokat a jelentéseket, amelyek szerint Irán piszkos bombatámadásokat tervez, és "iraki háborús stílusú propagandának" nevezte őket.
Ez a cikk több hírforrás alapján, mesterséges intelligencia segítségével készült, és szerkesztőségünk a szerkesztési elveink szerint ellenőrzi. Szerkesztői elvek · Hírtipp és kapcsolat
Hozzászólások 0