A Dél-Kínából származó fosszíliák arra utalnak, hogy a Homo erectus 184 000 évvel ezelőttig fennmaradt a trópusi esőerdőkben
Nyolc Homo erectus fogat azonosítottak a dél-kínai Chongzuo-ban található baxiai és naxiai barlangokban talált kilenc hominin fog közül. Ezek a fosszíliák 324 000 és 184 000 év közöttiek. A Nature folyóiratban november 18-án megjelent két tanulmány a Homo erectus Kínában ismert fosszíliáit legalább 80 000 évvel hosszabbítja meg. Ez a felfedezés megkérdőjelezi a faj élőhelyére és viselkedésére vonatkozó korábbi feltételezéseket, ami arra utal, hogy alkalmazkodhatnak a sűrű trópusi esőerdőkhöz.
Fosszilis felfedezések Dél-Kínában
A kilenc hominin fogat a Guangxi Zhuang Autonóm Régióbeli Chongzuo-ban lévő baxi és naxiai barlangokban találták meg. Ez a két barlang körülbelül 15 kilométerre található egymástól egy olyan régióban, amelyet karsztos tájak, barlangok és trópusi növényzet jellemez. A baxi és a naxi barlangok jelentős régészeti kontextust jelentenek a dél-kínai ősi emberi populációk megértéséhez. Ezeknek a fosszíliáknak a felfedezése új betekintést nyújt a régió paleoantropológiai történetébe.
A tanulmányban ausztrál, kínai és európai kutatókból álló nemzetközi csapat vett részt. A kutatás során öt független kormeghatározási módszert alkalmaztak a fosszíliákon és a környező anyagokon, hogy meghatározzák a pontos kortartományt. A 324 000-184 000 évvel ezelőtti kormeghatározás ezeket a példányokat szilárdan a középső pleisztocén korszakba helyezi. Ez a kronológiai elhelyezés segít a kutatóknak rekonstruálni a hominin jelenlétének idővonalát Dél-Kínában.
A molekuláris elemzés megerősíti a fajokat
Az öt fogban lévő ősi fehérjék molekuláris bizonyítékai alátámasztották a többi fog Homo erectusként való azonosítását. Ez a molekuláris elemzés kulcsfontosságú biológiai megerősítést adott a kutatók által végzett morfológiai azonosításhoz. A molekuláris elemzés azt sugallta, hogy a mintában szereplő populáció különbözik a többi ismert közép-pleisztocén Homo erectus csoporttól Kelet-Ázsia. Ezek közé tartoznak a pekingi Zhoukoudianban és az Anhui tartományban található Hexianban található csoportok.
A kilencedik példány, a PA1796, különbözik az ismert Homo erectustól, a Neander-völgyitől és a modern emberi fogaktól. Következésképpen ennek a kilencedik mintának a besorolása továbbra is bizonytalan minden jelentésben. A kutatók megjegyezték, hogy a felfedezés megerősíti a Homo erectus jelenlétét egy váratlan helyen és időszakban. Reanaud Joannes-Boyau régész szerint a felfedezés azt mutatja, hogy az erectus sokkal rugalmasabb volt, mint azt korábban gondolták.
Következmények az emberi evolúcióra
Az eredmények azt mutatják, hogy a Homo erectus 184 000 évvel ezelőttig fennmaradt a trópusi esőerdőkben. Ez ellentmond a korábbi feltételezéseknek, miszerint csak a Homo sapiens élhet ilyen sűrű trópusi környezetben. A felfedezés legalább 80 000 évvel meghosszabbítja a Homo erectus ismert fosszilis rekordját Kínában. Ez a megállapítás jelentősen megváltoztatja a faj földrajzi eloszlásának és környezeti alkalmazkodóképességének megértését.
A kutatócsoport, amelyben Kira Westaway geokronológus is részt vett, arra a következtetésre jutott, hogy a baxi és a naxi barlangok egyedülálló ablakot kínálnak az ősi emberi alkalmazkodásra. A tanulmány meggyőző bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az ősi emberi fajok a korábban becsültnél sokkal hosszabb ideig tartottak fenn összetett ökológiai kapcsolatokat a trópusi esőerdők ökoszisztémáival. A nemzetközi együttműködés hangsúlyozza a paleoantropológiai kutatás globális fontosságát az emberi evolúciós utak megértésében.
Ez a cikk több hírforrás alapján, mesterséges intelligencia segítségével készült, és szerkesztőségünk a szerkesztési elveink szerint ellenőrzi. Szerkesztői elvek · Hírtipp és kapcsolat
Hozzászólások 0